A besúgó

Ti azt hiszitek, hogy minden véletlenül történik. Mert nem hisztek Istenben, ez egyértelmű. Randa, hitetlen pogány fattyak vagytok. És ezért azt gondoljátok, hogy véletlenül találkozott Garay János és Tompa Mihály a Lánchíd alapkőletételénél, 1842. augusztus 24-én. Elárulom nektek, hogy nincsenek véletlenek. Garay János például az alapkőbe helyezett tokba a nyamvadt arisztokraták aláírása és a pénzérmék […]

Jelen, s jövendő Hernádkak és Szekszárd viszonylatában

Ültek az asztalnál hárman, Tompa, Garay, Francziska.  Lesz maga juszt is majd Vidám Pávaház, gyűjtemény, Miska, s Kaknak, országnak hírese, búgta szerelmesen ’Cziska. Színdús a jövő, de élve költeni jobb, mint kifingva híresnek lenni. Gazdag a jövendő, de a ma fia koldus. Éltessen engem most a Magyar Akadémia! Poharakba bort tölt, szétnéz, s hegyeset köp Tompa Miska. Ültek az asztalnál hárman,  Garay, Tompa […]

Két perc svejc (Ki viszi át a ravaszt)

Svájcra átlátni innen, ahol élek. Pár nap élésről van szó, átlátásról, s arról, hogy Böcklin megél pár évet Tompával pár huzamban, szert barátságról is tehettek volna. Háry János lehetne az átlátás, az áthallás, a barátom. Lehetne pár nap élés. Át lehetne élni a holtak szigetén lélegző szél szagát, lehetne, hogy apám azt kérdi Tompától, ki […]