Spanyolnátha - Százszámra

Lengyel Tamás A pusztulás konjunktúrája

Ebbe, a századikba:
In memoriam Remenyik Zsigmond

 

Akár egy tébolyodott sámán,
ki haragjában és jókedvében,
mert csak együtt valami a kettő,
úgy döntött a forró víz enyészetének
adja teljes gyógyfű-készletét,
parttalan árasztják magukból
a nyírek, hársak, kőtiszafák,
furcsa kevercsét olyan esszenciának,
ami mindent gyógyítana.

Ez nem egy természetvédő vers,
súgja Remenyik barátom.
Nem is önvédelmi, nem kell
a kés és nincs már
a mentéshez több útvonal.
Jókedv töröl, kaland töröl.

Pedig úgy legyek Neftalí
Fructuoso de la Fuente Agrella
az első és egyetlen Buenos-díjas költő,
hogy valódi célunk volt itt,
a tiszafa illatatomok buja közén
meglelni az életesszenciát.

Kora tél van.
Űzött ürgék a kotorék alján
magunkba révedünk. Hiába
írnánk újra az összes regényt.
Az idő a részeg kalauz
majd elténfereg a sárban
nélkülünk, munka nélkül is.

Tompa plusz GarayA Spanyolnátha És A Vidám Páva Légyottja

Százszámra

22. Légyott Miskolcon (bevezető, meghívó)

A Vidám Páva – Tompa Mihály Kultúrkert És Alkotóház,
A Spanyolnátha Művészeti Folyóirat,
A Magyar Küldeményművészeti Társaság
És A Herman Ottó Múzeum
tisztelettel és szeretettel meghívja Önt és barátait
a 22. Légyott

Tompa Plusz Garay
a miskolci Múzeumok Éjszakája nyitó rendezvényére

2022.június 25-én, szombaton 18 órára
a Thália-házba (Színészmúzeum, Déryné u. 3.)

Százszámra

Tompa plusz alapkő, letétel

180 éve már, hogy Habsburg Károly főherceg a Lánchíd alapkövére „ragaszhányó kanállal ragaszt vetett”.Ebből a ragaszból Garay János és Tompa Mihály ruhájára is bőven csöppent, akik egymástól nem messze álltak ekkor.Erről, mármint az együtt-állásról a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött Barabás Miklós-festmény tanúskodik. Arról a fikcióról, hogy Szekszárdon és Hernádkakon is találkoztak, az itt kiállított művek […]

Csókolom, jónapot, szevasztok!

     Kisgyermekként félelmetes, nagyfelnőttként pedig titokzatos volt a múzeum és az éjszaka számomra. És tessék, most itt vagyok a Múzeumok Éjszakájának nyitórendezvényén, a Tompa plusz Garayn titokzatosan.      Tehetem ezt azért, mert engem ért a megtiszteltetés, hogy én legyek.Ráadásul egy olyan én, aki szekszárdi, mint egyik mai „célszemélyünk”,  Garay János.     Garay, aki […]

TOMPA PLUSZ GARAY

Örsi napló, SPN Műhelytábor, ráadás I. Nő a rend
Százszámra

Régi ismerősök

Tompán szólt a hangja, mint egy rossz akusztikájú koncertteremnek. Pedig zöld környezetben voltunk, emlékszem, hogy mohón szagoltuk a vidéki levegőt. Ez nem Pest, mondtuk, nem a jól ismert, összehugyozott, csikkekkel teli hatodik kerület. Sem a Parlament környéke, a ropogós dunakavicsok közelsége. A Lánchíd és a múlt fényévekre van, tulajdonképpen nem létezik. Hernádkakon vagyunk, mondtuk. Itt […]

Ötletbörze Hernádkakon

Garay János zsebre tett kézzel sétálgat Hernádkakon, pont az orra előtt ment el a busz. Ismerősen idegen férfit szúr ki a közelben, aki jobb lábával egy padra támaszkodik, és elszántan mered a tengerszerűen hullámzó rétre. Megszólítja, mivel úgysem akad jobb dolga:
– Tetszik a tornacipője.
Az idegen felé fordul, hófehér arcbőrét épphogy lekapta a nap.
– Köszönöm, most vásároltam, úgy vettem észre, ez roppant divatos manapság.
– Nagyon jól áll! – Garay lehuppan a padra.

Százszámra

légy ott ahol akkor valál / ígéret egy elkobzott vershez

legyen annyi elég, hogy ismerős vagy nekem / ismerős a hanghordozásodősrégi az aurád / és szinte ugyanazt gondoljuk most islegyen annyi elég, hogy ismerős vagy nekem /a szekszárdi szüreti napok és a Hernádkakon töltött spanyolnáthás estjeimután bejelöltelekés már ismerősként vagy nekem újra ismerős / dereng valami?küldésben az isteni mailbox / sem új sem törölt üzenet […]

Találkozás Hernádkakon

Hernád bal partján, Miskolctól tovabújik meg költők, írók udvara.Hol felhők megállnak, vihar fogan,együtt vannak, iszogatnak sokan. A kakasok és tyúkok szerteszét,van ott laza pörgés és szent beszéd,no meg a performansz se ritka biz’. Hát te egyedül? Mit állsz csak úgy itt? Nem vagyok egyedül, Napóleonvelem. Kérsz? Van itt hely a fotelen.Johannes Garay vagyok. – méreget.Te pedig […]

Tompa plusz Garay plusz mínusz egy költő

Anyám halott, apám félig Tompa Mihály, félig Garay János, vagy tán egészen az.  Bocsánat, fiatalember, ott a hátsó sorban, most nevetett? Ne mondja nekem, hogy tüsszentett, tudom én jól mi a különbség a nevetés és a tüsszentés között! Szóval, ott tartottam, hogy apáim, fogadott apáim természetesen, nyilván senkinek nincsen két apja, nincs igazam? Hogy-hogy honnan ismerem […]

TOMPA PLUSZ GARAY

Örsi napló, SPN Műhelytábor, ráadás II.

Garay János eddig ismeretlen verse Tompa Mihályhoz

Melyben visszavágyik Hernádkakra Hernádkak, jaj, messze-messze,Tompa Mihály, ha keresne,jönnék vissza, jőnék, jőnék,mert odaköt ezer emlék. Elutaznék Hernádkakra,felöntenék a garatra,kiáltanám: bonjour, meg hi!,örülne a Tompa Mihály. De most vagyok háborúba,készülök a bajra, búra,ígyen van a szomorúságaz ellenek így tudhassák. Pusztítanak az ellenek,emígy pusztulok el veled,látod, kedves Tompa Mihály,körülöttünk mennyi viszály. Ezer viszály körülöttünk,emiatt is öldökölünk,öljük egymást, […]

Melyben visszavágyik Hernádkakra

Hernádkak, jaj, messze-messze,
Tompa Mihály, ha keresne,
jönnék vissza, jőnék, jőnék,
mert odaköt ezer emlék.

Elutaznék Hernádkakra,
felöntenék a garatra,
kiáltanám: bonjour, meg hi!,
örülne a Tompa Mihály.

De most vagyok háborúba,
készülök a bajra, búra,
ígyen van a szomorúság
az ellenek így tudhassák.

Pusztítanak az ellenek,
emígy pusztulok el veled,
látod, kedves Tompa Mihály,
körülöttünk mennyi viszály.

Ezer viszály körülöttünk,
emiatt is öldökölünk,
öljük egymást, ahol lehet,
ki lészen majd, aki temet?

Utaznék én Hernádkakra,
felöntenék a garatra,
de Hernádkak igen messze.
és ezer baj pusztít – arra.

Így hát kedves Tompa Mihály,
nem mondom, hogy bonjour, vagy hi!,
küldöm inkább e levelet,
aki küldi, nagyon szeret.

1959-ben született, Budapesten. József Attila-, Márai Sándor-, Magyarország Babérkoszorú-díjas, valamint UNESCO-díjas író, költő. Munkáit a világ számos nyelvére fordították le ...

1842. augusztus 24. G. és T. a parton – D. (21 éves) közelít

A remény hogy idejében visszarendeli az Isten álmodozóvá tette és mélabússá A másikat az rágta mostanában botrányra csődíti a zajos ég a szellemet Valaki beszél A híd még csak egy darab kő Ha nincs kellő hangsúly a szavakon lám csak elveszettek vagyunk És már nem hiszek az életben Csalódtam benne Csalódtam az életben És nem […]

Garay és Tompa a Lánchíd alapkőletételénél

Alagút, setét alagút, amelyben úgy fér el, ha nem moccan, s alszik a Lánchíd. Van nap, amelyben Tabán a Dunával s a szándék összeér a valósággal. Az oroszlán nyelvtelen. A mondat olajos. Deus pro nobis, quis contra nos. * Vagy pontosan a Nákó-ház vonalában, ahogyan a dankasirály repül, azaz a csinos sirályszárnyban, vagy, ha lenne […]

Mi a fene!

         ─ Hallottad, egy komám?          ─ Mit, egy komám?          ─ Hát hogy Garay Jani meg Tompa Miska ott voltak a Lánchíd alapkőletételénél.          ─ Mi a fene! Nem.          ─ Na ugye?          ─ De […]

A besúgó

Ti azt hiszitek, hogy minden véletlenül történik. Mert nem hisztek Istenben, ez egyértelmű. Randa, hitetlen pogány fattyak vagytok. És ezért azt gondoljátok, hogy véletlenül találkozott Garay János és Tompa Mihály a Lánchíd alapkőletételénél, 1842. augusztus 24-én. Elárulom nektek, hogy nincsenek véletlenek. Garay János például az alapkőbe helyezett tokba a nyamvadt arisztokraták aláírása és a pénzérmék […]

Jelen, s jövendő Hernádkak és Szekszárd viszonylatában

Ültek az asztalnál hárman, Tompa, Garay, Francziska.  Lesz maga juszt is majd Vidám Pávaház, gyűjtemény, Miska, s Kaknak, országnak hírese, búgta szerelmesen ’Cziska. Színdús a jövő, de élve költeni jobb, mint kifingva híresnek lenni. Gazdag a jövendő, de a ma fia koldus. Éltessen engem most a Magyar Akadémia! Poharakba bort tölt, szétnéz, s hegyeset köp Tompa Miska. Ültek az asztalnál hárman,  Garay, Tompa […]

Két perc svejc (Ki viszi át a ravaszt)

Svájcra átlátni innen, ahol élek. Pár nap élésről van szó, átlátásról, s arról, hogy Böcklin megél pár évet Tompával pár huzamban, szert barátságról is tehettek volna. Háry János lehetne az átlátás, az áthallás, a barátom. Lehetne pár nap élés. Át lehetne élni a holtak szigetén lélegző szél szagát, lehetne, hogy apám azt kérdi Tompától, ki […]

Nő a rendIn memoriam Remenyik Zsigmond

Nő a rend

Nő a rendIn memoriam Remenyik Zsigmond Összeállításunkban az idén hatvan éve elhunyt Remenyik Zsigmond íróra (Dormánd, 1900. július 19. – Budapest, 1962. december 30.), a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjára emlékezünk. Összeállításunk szerzői: Bornemisza Rozi, Gerzsenyi Gabriella, Király Csenge Katica, Kopriva Nikolett, Simon Adri, Szécsi Gabriella Tímea. Remenyik Zsigmond „A nagyváradi jogakadémián tanult. Tanulmányait félbehagyva, 1920-ban Dél-Amerikába utazott, ahol 6 évet töltött. (…) Spanyolul […]

Százszámra

Remenyik Zsigmond, a téli gondnok Gondolatok Remenyik Zsimond: Téli gondok című kötetének margójára

            Ki volt Remenyik Zsigmond?, tehetné fel nekem a kérdést joggal sok olvasó, hiszen az ő nevét valószínűleg kevesen hallhatták általános- vagy középiskolai tanulmányaik során. Az irodalmi kánon nagy tiszteletben álló meghatározói talán kicsit nehezen találtak rajta fogást. „REMENYIK Zsigmond (Dormánd, 1900. július 19. – Budapest, 1962. december 30.): író.” (OSZK MEK – Irodalmi […]

Rendmánia

„Az íróasztalon legpéldásabb rend mutatkozott, sorbaállított ceruzák, tollszárak és egy kettős tintatartó tették ezt tökéletesen harmonikussá, egy fekete bőrmappa és néhány elintézésre váró akta szomszédságában.” Remenyik Zsigmond Mindennek ideje van, kimért ideje, most tanulnom kell épp a jelenben élni, újszülött-szemmel látni az öreg tárgyakat, rácsodálkozni a viharvert szárítóállvány szabálytalan geometriájára, a két lógó rácsra, kilencventől […]

Egy nappal a kikötő előtt

„Madarak lebegtek bennünket körül”  Remenyik Zsigmond A hajó fedélzetén hallgatta a bálnák énekét. Az éjszakai viharok szelével  társalgott Dél-Amerikáról, halott barátairól, sorsokról, melyek csontjaiba forrtak, s nem hagyták nyugodni. A szél faggatta, hányszor fog még elindulni? Mit keresett a száraz sivatagok, elhagyatott tanyák, bűzlő bérházak tömbjében? És mit keres a Brooklyn-hídon; Manhattan bábeli világában térképpel a […]

Százszámra

Kedvezményes díjcsomag

„Nagyon is tudatában voltunk annak a rettenetes és megdöbbentő valóságnak, hogy nincs igazság.”  Remenyik Zsigmond Szius, Nagyapa, úristen, de kimelegedtem, nem bírom elhinni, hogy anya nem érti meg, nem vagyok fázós, attól, hogy ő fázik folyton, nekem inkább melegem van, ma reggel is rám adott még egy kardigánt a pólóra, semmi szükségem nem volt rá, […]

PLAKÁTRAGASZTÓI ENGEDÉLYEK
Remenyik Zsigmondnak és Li-Fu Szunnak

Péntekenként a lányokká változom, akiket nem kaptál meg, a holdfázisok lesznek a combnyakamra tetoválva. Elképzelem, ahogy nem nézem magam egy másodpercnél tovább a tükörben. De már porrá reszeltem a tükröt. És a hajlataimba szórtam. Egy bagoly nagyságú szív kopogtat az ablakon. Kéri vissza lezárt helyragjait, határozóit. Elképzelem ahogy a baglyot megkopasztják. És egy üstbe főzik […]

Sólámpa

„Csoda-e hát, ha ebben a rideg és féktelenül tomboló téli fagyban az emberek legtöbbje, közöttük én magam is, meleg tengeri szellőről, illatos virágokkal borított, árnyas dombokról, meleg szél járta erdőkről, pálmákról, bőségről, szabadságról és emberi méltóságról álmodozik? Sokan efféle távoli örökségünkről álmodozunk, már legalábbis azok, akikben van még egy szemernyi emlékezés elvesztett javainkra, soha ki […]

Papír, vászon, deszka

VII. Lácacsékei Művésztelep
Százszámra
     2022-ben négyen kaptak meghívást a Lácacsékei Művésztelepre. Barabás Márton
„Mikor megyek hazafelé”
Százszámra
Egy díjrólStein Anna, az 1956 óta Párizsban élő festő-, szobrász- és
Egy kis matek, bölcsészeknek (Arany 205,
Százszámra
Arany János idén lenne 205, Ady Endre 145. Arany János 140
Itt is járt a Spanyolnátha
Százszámra

Nemes Nagy ÁgnesKözelebb

„Magam után húzom magam”

„Magam után húzom magam,mint egy csapzott esőköpenyt a földön.” írta 1962 karácsonyán az akkor 40 esztendős Nemes Nagy Ágnes.      Az 1922. január 3-án született Budapesten a 20. századi magyar irodalom egyik emblematikus alakja, a költőnő, aki egy egész generáció költői hangját határozta meg. Egyszer egy beszélgetés során, amikor a könyvek szeretetéről beszélt azt […]

Százszámra

KKK
Kívüliség, Közösség, Koncentráció – Egy levelezéskötet margójára

Szorongatott ​idill. Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Polcz Alaine, Mészöly Miklós levelezése 1955–1997. szerk.: Nagy Boglárka, sajtó alá rendezte: Hernádi Mária, Urbanik Tímea, Jelenkor, 2021. 2013-ban a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonába került az ún. „újholdas hagyaték”, ami a következő években akadémiai pályázat keretében került feldolgozásra. Hernádi Mária a Rónay György hagyaték kutatása során talált rá […]

Százszámra

Színházcsináló Bors néni

Bors néni és a meseváros Talla-galla történeteit először a gyermekirodalom lapja, a Kincskereső és az Új Tükör hetilap hasábjain olvashatta közönség, majd a Móra Kiadó gondozásában 1978-ban lett önálló kötet főszereplője a kedves karakter.  Az Élet és Irodalom azévi 38. számában Petrőczi Éva így ,,köszöntötte” a magyar gyerekirodalom új hősét: ,, Bors néni könyve — […]

Nemes Nagy Ágnes, Vass Nóra meg én

Kinek a dicsősége múlik el?  – kérdezem öreganyámat.                -A világé, fiam. Így indul bennem egy belső párbeszéd, monológ, váltakozóan. Már csak akkor utazom, ha hívnak. Kímélem a derekamat, az időmet, az energiámat – másra kell. Írni, élni, meg fordítva is. Most itt vagyok Miskolcon, a belvárosban, és minden […]

Bartók plusz Pilinszky plusz Én

Nő a rend
Százszámra
Százszámra

Bartók plusz Pilinszky plusz Krajnyák

A mellettem lévő gazdátlan maradt nyugágyon elnyúlik az idő. Egész perceket bont a lassúság, felek lesznek végtelen egészek dodekafón teljesség a forróság törte délutánban. Mégis, annyira gyorsan szökik el minden a kalapácsütések között. Poros a nap sápatag árnyékommal összefekszem köröttem némán hápogó halmadarak keringenek. Felém hajló fenyőágak tépázott vonók susogásban közeledés, közeledésben távolodás távolodásban suhogás. Tobozok koppannak a puha levélszálkákon omlanak a fák. A fülemben klarinét kontraszt kabócák zaja mászkál. Gyantát tapasztok a szemeimremás könnyeivel […]

Bartók plusz Pilinszky plusz Lipcsey

Izzó mezők hangját őrizte meg ez a henger és valamiféle beszédet, amit senki sem ért. Nem a fonográf recsegése zavaró, hanem maga a hang, mely tekinteted súlya alatt összeomlik majd áthasít a levegőn. Ilyen hangokból nem épülhet emberi beszéd sem zene csak katedrális, kő kövön ív íveken fényre árny percre órák órákra ezer év. Ezt […]

Százszámra
Százszámra

Bartók plusz Pilinszky plusz Murányi

életfogytiglant remélt meg is kapta e kéjt  Bartók csodálatos mandarinja igaz Pilinszky már megírta hogy az ágy közös én meg sose gondolok párnákra vagy arra hogy csodálatos vagyok hogy meghalni is lehet a lét ázott plakátmagányával takarnák be magukat az alvó szegek időmből kiperegnek az elveszett homokszemek.

Százszámra
Százszámra

Lapszámunk szezői

százszámra
, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,